Édes nagyikám konyhája: lebbencsleves és krumplis galuska, meg Mandela-effektus

Nem véletlenül írtam galuskát, hiszen az Érvidéken, pontosabban Érsemjénben, ahol fél gyerekkoromat töltöttem, nem tésztának hívják, hanem galuskának. Igazából széles metélt, amit attól függően használtak fel, hogy mennyire szélesre vágták. A keskenyebb fajtáját húsok mellé főzték, a szélesebbet pedig krumplis tésztához. Káposztáshoz nem ez dukált, ahhoz nagyobb kockára vágták a tésztát, és így is hívták: káposztás kocka. 

Sokszor írtam már drága nagymamám főzés iránti szeretetéről, például itt. Ez a leves és a főétel az egyik jellemője volt a konyhájának, ahogyan akkoriban minden más családnál is. Sokszor elkészült az otthonokban, elképesztően olcsó, ám annal finomabb étel. Komolyan mondom, az a kategória, aminek az elfogaysztása után úgy érzed, hogy a pocakod elégedett és nyugodt. 

Arról is számtalan alkalommal írtam már, hogy azért szeretem a paraszti konyhát, mert elképesztően találékony. A krumpli levét sem dobták ki, hanem hozzáadták a leveshez. Más levesek is készültek így, amikről sajnos nincs anyagom, de el fogom készíteni. 

Valószínűnek tartom, hogy mind a leves, mind a galuska receptjét mindneki tökéletesen ismeri, ezért nem is részletezem. Nem tudom, hogy más régiókban így ismert-e, de nagymamám így készítette ezt a két ételt: mire a krumpli megfőtt, egy kis zsiradékon megpirította a lebbencstésztát, amit a leszűrt krumpli levével öntött fel, majd kiegészítette a szükséges vízzel. Közben hagymát dinsztelt - és itt engedjenek meg nekem egy pici megjegyzést. Ha hallottak már a Mandela-effektusról, akkor tudják mire gondolok. Ugyanis édesanyámmal egyáltalán nem tudunk közös nevezőre jutni egy adott dologban. Ő úgy emlékszik, hogy mamám a hagyma dinsztelése után nem tett hozzá piros paprikát, én pedig határozott emlékeket őrzök, amelyekben igen... ez már valószínűleg sosem derül ki, de remekül példázza, hogy egyazon emlék is lehet más két megfigyelő elméjében. 

Szóval én úgy emlékszem, hogy a félrehúzott hagymához piros paprikát tett, majd pár kanállal adott belőle a leveshez, a többit elkavarta a megtört krumplival. Érdekes módon ez volt az egyetlen étel, amit "fordítva" ettünk, vagyis nem levessel, hanem a galuskával kezdtük. Csak később gondolkodtam azon, hogy talán azért, mert a tésztás ételek frissen, forrón finomak? Nem tudom. Kár, hogy annak idején nem kérdeztem meg.

Olajjal készítve böjtös ételként is megálja a helyét. 

Nagyon szívesen venném, ha mások is megírnák a saját régiójuk szokásait, nagyon szeretem ezeket megismerni.

Grillezett tengeri sügér burgonyával

Különleges alapanyagnak számítanak a halak, hiszen még a régi kemény böjtidő alatt is fogyaszthatók voltak, sőt, a szigorú zsidó konyhában is parvénak, vagyis semlegesnek számítanak, és annak ellenére, hogy a vallási törvények a húsok tejjel, tejfélével való fogyasztását tiltják, a megengedett halakat (van, ami nem kóser, vagyis megfelelő, megengedett), lehet ezekkel együtt is készíteni. 

Miért nem számítanak igazi húsnak a halak, hiszen végül is növénynek bizonyosan nem nevezhetők... Elsősorban, mert hidegvérűek, másodsorban mert a húsuk szerkezete is más, mint a madaraké, a kétéltűeké vagy az emlősöké. Érdekes kivétel a böjti szigor alól a hód, ami ugyan melegvérű, de egy 1600-ban hozott egyházi rendelet szerint halnak minősül, mivel jól úszik, és vízi állat. Az elképzelés mentén haladva a roppant barátságos és szociális capybara, vagyis vízidisznó is hal, mert remek úszó, és sok időt tölt a vízben, még akkor is, ha úgy néz ki, mint egy óriási hörcsög. Mindehhez tegyük hozzá, hogy a régi magyar konyhában (is) kedvelt volt a hódhús, ahogyan a hal is, bár akkoriban sokkal többet fogyasztottak belőle.

Érdekesség: a zsidó szabályok szerint sem minen hal "kosher". A Tóra meghatározásaira támaszkodva a pikkellyel és uszonnyal rendelkező hal kóser. Azok a fajták, melyeknek a pikkelyei forró vízben való áztatás után távolíthatók el, vagy fiatalon pikkelyesek, de aztán csupasszá válnak, nem kóserek. Fordított esetben, amikor fiatalon csupaszok, ám később pikkelyesekké válnak, kóserrá válnak. Kóser a sügér, a pisztráng, a lazac, a tonhal, a szardínia, a ponty, hering, makréla, stb. Nem számít kóser ételnek az angolna, a kardhal, tokhal, cápa, és a tenger gyümölcsei sem.

A tengeri sügér, Magyarországon branzino, Romániában biban de mare, nagyon közkedvelt halféle. Mindenféle formában elkészíthető, hófehér, ízletes, kemény, nem széteső a húsa. Óriási előnye, hogy szálka csak a gerincoszlopban, és az uszonyok csatlakozásánál van benne. Az alábbi módon sütve a gerincoszlopot a sütés végén egyszerűen eltávolíthatjuk a húsról tálalás előtt, nagyon könnyen leválasztható (figyelni kell, a farokrésznél egy kevés bennmaradhat).

Az egyik legízletesebb halféle, és igazából nem is érzik rajta halíz. Akár karácsonyi vacsorához is kiváló. 

Hozzávalók a halhoz: 4-6 tengeri sügér tönk, halfűszerkeverék, só, bors; a körethez: 1 kg krumpli, 3 fej vöröshagyma, 2-3 fej fokhagyma, piros színű kaliforniai paprika, cseresznyeparadicsom, só, bors, őrölt kömény, csilipehely, majoránna, olaj; a tálaláshoz: citrom.

Elkészítése: A halakat megtisztítjuk, alaposan felitatjuk róluk a vizet, és mindkét oldalukon beirdaljuk (nem túl mélyen). A halfűszerrel, sóval, borssal bedörzsöljük, a vágásokban is. A hasukkal lefelé szétnyitjuk őket, és így, „állva”helyezzük majd a grillrácsra is őket, hogy minden oldalukon szépen megsüljenek. Míg a krumpli elkészül, pácolódni hagyjuk. A krumplit megtisztítva kisebb kockákra vágjuk, megmossuk, jól lecsepegtetjük. A fűszerekkel megszórjuk, kevés olajjal elkavarjuk. Hőálló edénybe öntjük, belenyomkodjuk a paradicsomszemeket, paprikakockákkal/csíkokkal, az ujjnyi szeletekre vágott hagymát, és elhelyezzük rajta a félbevágott fokhagymafejeket. 170 fokra előmelegített sütőben grillrácsra helyezzük, 10 percig sütjük. Egy sütőpapírral bélelt tepsit teszünk a rács alá, a sütőt grill fokozatra tesszük (ha nincs, a sütés is megfelel) majd a rácsra rakjuk a halakat (így a tepsibe csöpögnek), és 25-30 perc alatt megsütjük. Forrón, citromszeletekkel kínáljuk.

  

Gombás burgonyakrém leves

 Úgy tűnik, most húsmentes ételek jönnek sorban :) 

Amikor erre az érdekes receptre bukkantam olyan kíváncsivá tett, hogy milyen is lehet a gomba és a krumpli így, együtt egy levesben, hogy szinte azonnal elkészítettem. Bátran merem ajánlani azoknak, akik szeretik a gombát és a krémleveseket, mert igazi élmény. Forrón elkanalazgatva húvös napokon tökéletes lélekmelengető. 

Ha olajjal készítjük, böjtmentes ételnek is kiváló, ám úgy gondolom, szárnyas zsiradékkal a legfinomabb. 

Hozzávalók: 1 kg krumpli, 1 vöröshagyma, 1 nagyobb sárgarépa, 40 dkg gomba, zöldkapor, ételízesítő, só, bors, zsiradék.

Elkészítése: A megtisztított burgonyát annyi enyhén ételízesítős vízben főni tesszük, ami 2-3 ujjnyira ellepi. A vöröshagymát apróra vágjuk, a sárgarépát a reszelő nagylyukán lereszeljük, együtt zsiradékon megdinszteljük. A gombákat megmossuk, szeletekre vágjuk, a hagymához adjuk, kavargatva megdinszteljük, sózzuk, borsozzuk. A kész krumplit botmixerrel kidolgozzuk, hozzákavarjuk a gombás keveréket, az apróra vágott zöldkaprot, együtt felforraljuk, és ízlés szerint annyi vizet öntünk még hozzá, amilyen sűrűre a levest szeretjük.

Egyszerű krumplikrokett vagy puffncs párolt káposztával

Egyszerűen imádom az úgynevezett paraszti ételeket. Egészen biztosan azért, mert drága nagymamám konyhája annak idején pontosan az volt, amit ebbe a kategóriába sorolnak, és úgy hiszem, miatta szerettem meg főzni. Kislányként mindig a keze alatt voltam, de ő olyan türelemmel válaszolt minden kérdésemre, ami miatt mai napig hálás vagyok neki. Igazi vidéki asszony volt, de szeretett főzni, és elképesztően finom kenyereket sütött. Azokat az igazi paraszti, szekérkeréknyi kenyereket, és persze lángosokat, mert már nem bírtuk kivárni, hogy a kenyér megsüljön. 

Egyszerű, takarékos konyhát vitt, és ez meghatározta az én hozzállásomat is. Hiszem és vallom, hogy ezek az ételek tele vannak élettel és ízekkel, és hogy a hagyományos magyar konyha elképesztően sokoldalú, és amennyire egyszerű, annyira finom és változatos is. 

Az alábbi recept bár nem hagyományos, mégis valahova ebbe a kategóriába sorolnám a hozzávalók miatt. Egyszerű, és valójában elsőre meg sem mozgatja a fantáziát, mégis egy remek étel, a krumplipuffancs elképesztően jól illik a káposztával. Ha máskor nem, böjtidőben érdemes kipróbálni. 

Hozzávalók 4 személyre a kroketthez: 60 dkg krumpli, 3 tojás, 15 dkg liszt, őrölt szerecsendió; a párolt káposztához: 1 kicsi fej friss, laza szerkezetű káposzta, 1 evőkanál cukor, 3 evőkanál ecet, esetleg őrölt kömény; só, bors, olaj.

Elkészítése: A burgonyát megtisztítjuk, nagyobb kockákra vágva, enyhén sós vízben puhára főzzük. Leszűrjük, és azonnal áttörjük, hagyjuk teljesen kihűlni. Közben a káposztát vékonyra vágjuk, olajon, csendes tűzön, fedő alatt, enyhén sózva dinsztelni kezdjük. Időnként átkavarjuk, ha túl száraz, még kevés zsiradékot adunk hozzá. A kihűlt krumplit sózzuk, borsozzuk, és simára kavarjuk a tojásokkal. Vizes kézzel henger formákat formázunk belőlük, és bő, forró olajban minden oldalukról szép pirosra sütjük. Papírtörlőre szedjük.

A megpuhult káposztához kavarjuk a cukrot, és addig kavargatjuk, míg teljesen elolvad.  Beleöntjük az ecetet (ízlés szerint), azzal már csak addig sütjük erősebb tűzön, míg az ecet erős illata elszáll. Megkóstoljuk, ha szükséges utána ízesítünk, és levesszük. Ha őrölt köményt is használunk, azt az ecettel egyszerre adjuk hozzá.

Érdekesség: mi is az a krokett?

Eredetileg bundázott formában készülő krumplis étel, leginkább köretként kínálva, azonban sokszor készül sima morzsába forgatva, vagy egyszerűen csak kisütve is. Idővel más alapanyagokból is elkészült, így tojásból vagy gombából, és más formában is elkészítették, így pogácsának, vagy golyó alakúnak is.

Jó tudni: A krumplit azért jobb nagyobb darabokban főni, mert ha túl kicsibe vágjuk kevésbé őrzi meg a krumpli ízét, kissé „vízízű” lesz.

• ·       Újburgonyából nem lehet elkészíteni, mert annak magas a víztartalma, így ellágyítja a tésztát. A közepes keményítőtartalmú krumpli a legideálisabb az elkészítéséhez, mert az már nem fő szét, nem lágyul, de nem is túl kemény.  Ezek leginkább a piros színű krumplik.
• ·       A párolt káposztának a szép zöldes, laza szerkezetű fejek felelnek meg, mivel ezek nem túl kemények, és az ízük is finomabb.
• ·       Nem szabad túl erős tűzre tenni, mivel azon inkább sül, mint párolódik, hamar megéghet az alja. Ezért fedő alatt készítsük, így a saját gőzében, lassú tűznék tökéletesen puhára párolódik majd. 

Paprikás, paradicsomos tészta

Hozzávalók (4 személyre): 40 dkg tészta (pl. penne), 1 kisebb vöröshagyma, 2 cikk fokhagyma, 1 friss, vagy 3 evőkanál mélyhűtött paprika, 2-3 mélyhűtött, finom nyári paradicsom, 2 dl paradicsomlé, bazsalikom (friss, vagy mélyhűtött), 1 csapott evőkanál cukor, olaj, só, bors.

Elkészítése: A tésztát enyhén sós vízben főni tesszük. 

Az apróra vágott hagymákat és a csíkokra vagy kockákra vágott paprikát olajon megdinszteljük, rászórjuk a cukrot, kissé összesütjük. 

Felengedjük kis vízzel, hozzákavarjuk a felvágott paradicsomot, fűszerezzük, beletépjük a bazsalikomleveleket, addig főzzük, míg a leve kissé megvastagszik.

Hozzákavarjuk a paradicsomlevet, összeforraljuk. 

Ráöntjük a leszűrt tésztát, felforraljuk, ha szükséges, utána ízesítünk.

Zöldséges zsengebab leves

A zsengebab, más ismert nevén fejtettbab a nyár egyik szenzációja. A már megszemzett, ám még nem megerősödött, megkeményedett babszemeket takarja, melyeket kibontunk a babhüvelyekből. 

Véleményem szerint az összes babos étel közül a legfinomabb, sokkal lágyabb és selymesebb lesz belőle a leves, mint a szárazbabból. Szerencsére jól fagyasztható, így ha most, szezonban elraktározunk belőle, télen sem kell nélkülöznünk. 

Kiváló és kíméletes tápanyagforrás, 100 gramm 135 kalóriát tartalmaz, ebből mindössze 1 gramm a zsír, 2 gramm a cukor. 17 gramm szénhidrátot, és majd 10-10 gramm fehérjét és rostot tartalmaz, ezért vitathatatlanul nagyon egészséges. A nyers zsengebabban viszonylag magas a C-vitamintartalom is (100 gramm=19 mg), ám sajnos, mint tudjuk ez a vitamin nagyon érzékeny a hőre, így az főzés közben elpusztul. 

Hogyan készítsük? Nagyon finom főzeléknek is, ám kedveltebb formája a zöldséges, tejfölös habarással sűrített leves. Ehhez adhatunk akár füstölt húsokat is, amiket majdnem készre főzünk, és csak akkor adjuk hozzá a zsengebabot, hiszen az hamar megfő. Tulajdonképpen bármilyen zöldség jól illik hozzá, és húsmentesen is nagyszerű ételt kapunk belőle. 

Fűszerezhetjük babérlevéllel, lestyánnal, petrezselyemzölddel, tárkonnyal, majoránnával, kevés oregánóval. Főzhetünk bele burgonyát, és/vagy csipetkét, esetleg más tésztafélét. A lehetőségek tényleg korlátlanok, mindenki saját ízlésének megfelelően készítheti el.

Itt zsengebabos recept szalonnabőrrel. 

Hozzávalók (4 személyre): 1 kisebb vöröshagyma, 2 sárgarépa, 1 friss paprika, 2 paradicsom, 2 bögre zsengebab, 1 petrezselyemgyökér, 2-3 burgonya, 2 kisebb tojás, liszt, zsiradék (ideális valamilyen szárnyas zsír), só, bors, petrezselyemlevél, 2-3 babérlevél. 

Elkészítése: 

• Az apróra vágott hagymát a kis kockákra vágott paprikával és sárgarépával a szárnyas zsíron megdinszteljük. 
• Hozzáadjuk a kockára vágott paradicsomot, sózzuk, borsozzuk és kavargatjuk, míg a paradicsom leve elfő, kissé besűrűsödik. 
• Felengedjük vízzel, beletesszük a felvágott petrezselyemgyökeret és a babérlevelet, fedő alatt főzzük, míg a zöldségek félpuhára főnek.
• Belerakjuk a kis kockákra vágott krumplit és a zsengebabot, készre főzzük.
• Közben a tojásokat galuskasűrűségűre kavarjuk a liszttel, kissé sózzuk, a fővő levesbe szaggatjuk. 
• Beleszórjuk az apróra vágott petrezselyemzöldet, pár percig lassú tűzön főzzük. 
• Levéve 10 perc pihentetés után kínáljuk.

Megjegyzés: Habarással, rántással dúsíthatjuk, de így is nagyon finom, sőt készülhet disznóhússal, füstölt hússal is. Ekkor a húsokat a zöldségekkel először főzzük puhára, csak akkor adjuk hozzá a krumplit, majd a babot. A füstölt húst előző éjszakára tegyük ázni. A csirkehús nem igazán jó ehhez az ételhez, mivel viszonylag semleges ízű húsféle, ami nem tud érvényesülni a karakteresebb babos ételben. 

Tipp: Nagyszerű választás valamilyen édes második a leves mellé: palacsinta, fánk, gombóc, derelye, nudli… 

Gondoljunk a télre is! A zsengebab szerencsére jól bírja a fagyasztást. Ehhez nem kell mást tennünk, mint só nélkül (így nem keményednek meg a szemek) épp csak roppanósra főzni, leszűrni, kihűteni, majd adagonként zacskózni, és fagyasztani. Használatkor nem szabad felolvasztani, fagyosan tegyük lobogó vízbe, vagy levesbe, amiben már majdnem megfőttek a zöldségek, és csak kevés ideig főzzük együtt tovább.

Édes, krumplis béles

Hozzávalók (8 darabhoz): 60 dkg finomliszt, 1 tasak szárított élesztő, kb. 1,5 dl tej, 2 evőkanál cukor, csipet só; a töltelékhez: 50 dkg krumpli, ízlés szerint cukor; zsiradék, porcukor

Elkészítése: A krumplit enyhén sós vízben megfőzzük, leszűrjük, azonnal áttörjük és ízlés szerint cukorral édesítjük, hagyjuk kihűlni. Az élesztőt a cukor langyos tejben felfuttatjuk, eldolgozzuk a liszttel, és annyi tejjel, hogy lágyabb tésztát kapjunk. Meleg helyen megkelesztjük, 8 egyforma részre vágva kis cipókat formázunk belőle, letakarva megkelesztjük.  Az elsőt kb. 15 cm átmérőjű kör nagyságúra nyújtjuk, a közepére helyezzük a 8 részre osztott burgonya egy adagját, majd a tésztát ráhajtogatjuk. Ahol a szélek összeérnek, az ujjunkkal összenyomjuk, majd ezzel az illesztéssel lefelé lisztes felületre tesszük, és a nyújtófát nem túl erősen rányomva serpenyő nagyságúra nyújtjuk. Serpenyőben zsiradékot hevítünk, a béleseket beletéve mindkét oldalukon szép pirosra sütjük. Míg az első kisül, elkészítjük a második cipót is.

Porcukorral megszórva, langyosan a legfinomabb.

Megjegyzés: Nem kell túl sok zsiradékban sütni, mert a tészta megszívja magát. Nagyon finom, tudtommal jellemzően érmelléki recept.

Színes tökleves

Hozzávalók (4 személyre): 40 dkg reszelt tök (mélyhűtött is jó), 2 evőkanál apróra vágott piros színű paprika (mélyhűtött is jó), 1 kisebb hagyma, szárított vagy mélyhűtött zellerlevél vagy petrezselyemlevél, zöldkapor és csipet csombor; 1-1,5 dl tejszín, 1 csapott evőkanál liszt, zsiradék, só, bors.

Elkészítése: A hagymát apró kockára vágva a kockára vágott fagyos paprikával együtt zsiradékon megdinszteljük, rátesszük a tököt (a mélyhűtöttet fagyosan), fűszerezzük, fedő alatt, saját levében pároljuk 10 percig, majd hozzáadjuk az apróra vágott zöldfűszereket. Amikor teljesen megpuhult a liszttel elkavart, hőkiegyenlített tejföllel behabarjuk, majd annyi további tejjel, vagy vízzel öntjük fel, amilyen sűrűre szeretjük, felforralva pár percig főzzük.

Megjegyzés: Érdemes ősszel előre úgy eltenni a tököt, hogy mellévágjuk a zöldfűszereket is, így télen nem szárítottból kell főznünk, és a fűszernövények íze is frissebb.

Szilvaszószos zöldséges rizs

Amikor ezt az ételt elkészítettem, két nagy kérdés fogalmazódott meg bennem. Az első, hogy ez az egyszerű fogás hogy lehet ilyen finom? A második, meg merjem-e osztani, hiszen valljuk be - nem sok csábító van rajta így ránézésre.

Azok számára ajánlom, akik úgy érzik, tele vannak, mégis éhesek, és ennének valamit, ami jól esik, de nem telít el fárasztóan. Nekem roppant jól esett, jól laktat, mégis könnyű maradtam, és talán hihetetlen, de eskü, hogy még finom is :)) A szilva savanykás íze számomra mindent vitt. 

Hozzávalók (4 személyre): 40 dkg rizs, fél fej brokkoli, 15 dkg zöldborsó, fél doboz kukoricakonzerv, chilipaprika, vagy csípős paprika; a szilvaszószhoz: 30 dkg finom, érett szilva, 1 dl finom vörösbor, 1 csapott evőkanál keményítő, cukor ízlés szerint; továbbá: só, ételízesítő, zsiradék.

Elkészítése: A rizst és a felvágott chilit zsiradékon megpirítjuk, ételízesítővel elkavarjuk, vízzel felengedjük, puhára pároljuk. Külön, enyhén sós vízben megfőzzük a zöldborsót és a brokkolit. A kimagvalt, kettéválasztott szilvát kevés zsiradékon addig sütjük, míg összeesik. Cukorral ízesítjük, felengedjük a borral, kavargatva kissé besűrítjük. Rászórjuk a lisztet, összeforraljuk. Ha túl sűrű, kevés vizet adunk még hozzá. Bormixerrel szépen kidolgozzuk. A kész rizshez adjuk a leszűrt zöldségeket, belekavarjuk a kukoricát, és a szilvaszósszal kínáljuk.
Megjegyzés: Önmagában is nagyon finom, ám ha hiányérzetünk van, sült vagy grillezett hússal kínálhatjuk. Egyszerűsége ellenére könnyű és tápláló étel.

Gombás padlizsán-krémleves

Egy igazán különleges leves, a padlizsán, és a gomba kiválóan társíthatóak :)

Hozzávalók (4 személyre): 25 dkg gomba, 1 közepes padlizsán, 1 vöröshagyma, 1 evőkanál liszt, tej; 1-2 szelet kenyér, 3-4 szelet sonka, 4 kisebb gomba, kakukkfű; továbbá: só, bors, zsiradék.

Elkészítése: A vöröshagymát apróra vágjuk, zsiradékon megpároljuk. Hozzáadjuk a meghámozott és apró kockákra vágott padlizsánt, pár percig kavargatva sütjük, belekavarjuk a felvágott gombát, kissé összesütjük, sózzuk, borsozzuk, felengedjük kevés vízzel, megpároljuk. Ha kész, botmixerrel krémesítjük, belekavarjuk a lisztet, feltesszük főni. Annyi tejet kavarunk hozzá, hogy tetszés szerinti sűrűségű legyen. Közben serpenyőben, nagyon kevés zsiradékon megpirítjuk a gombát, kiszedjük, a helyére tesszük az apróra vágott sonkát és kenyérkockákat, megszórjuk morzsolt kakukkfűvel. A zsiradékból kiszedjük, a leves tetején, a gombával kínáljuk.

Tojásos étel savanyú szósszal

Egyszerűnek tűnik, és az is, olyan napokra ajánlom, amikor valami könnyű ételre vágyunk.

Hozzávalók (4 személyre): 8 kemény tojás, 2 evőkanál liszt, tej, só, fehér bors, zsiradék, zöldkapor, csipet szerecsendió reszelék, ecet; a körethez: ízlés szerint bulgur, vagy rizs, 2-3 evőkanál mélyhűtött aprított paprika (vagy 1 friss), ételízesítő, zsiradék.

Elkészítése: Először a paprikákat kissé megdinszteljük a zsiradékon, hozzáadva a rizst vagy a bulgurt kissé összesütjük. Megszórjuk ételízesítővel, vízzel felöntjük, fedő alatt megpároljuk. Közben zsiradékon kissé megsütjük a lisztet, de vigyázzunk, hogy ne kapjon színt. Lassanként annyi tejjel engedjük fel, amilyen sűrűre szeretjük a szószt. Sót, borsot teszünk bele, aprított zöldkaporral és szerecsendióval ízesítjük, majd mielőtt levennénk, kevés ecettel savanyítjuk, ezzel még 1-2 percig forraljuk, míg az ecet erős szaga már nem érzik.

Az elkészült rizst vagy bulgurt a szósszal alaposan meglocsolt szósszal és tojással kínáljuk.

Pórécsorba

Hozzávalók (4 személyre): 2 vöröshagyma, 2 dl tejföl, 1 póréhagyma, 1 sárgarépa, 1 kisebb petrezselyemgyökér, 1 evőkanál liszt, fél üveg babkonzerv, só, petrezselyemzöld, vaj, ecet vagy citrom.

Elkészítése: A vöröshagymát négybe, majd vékony szeletekre vágjuk, a vékony karikára vágott póréhagymával és a reszelt sárgarépával együtt a vajon (vagy finom olajon) megpároljuk. Felengedjük vízzel, sózzuk, hozzáadjuk a szintén lereszelt petrezselyemgyökeret. Fedő alatt megfőzzük. A tejfölt a liszttel csomómentesre kavarjuk, forró leveslével elkavarjuk, hogy csomómentes legyen. Az ételhez adjuk, megszórjuk aprított petrezselyemzölddel, hozzáadjuk a babkonzervet, felforraljuk. Tálaláskor citrommal, ecettel kissé megsavanyítjuk.

Zöldhagymaszár-krémleves nem csak zöldcsütörtökre

Hozzávalók (4 személyre): 1 fél fej brokkoli, 1 kisebb köteg zöldhagyma, 3 közepes burgonya, zsiradék, házi ételízesítő; a tálaláshoz: tetszés szerint pirítós kockák, vagy levesgyöngy, reszelt sajt.

Elkészítése: A zöldhagyma fehér részét vékony karikákra, a levelet kis darabokra vágjuk. A felhevített zsiradékon először a fehér hagymát dinszteljük meg kissé, hozzászórjuk a leveleket, épp csak elsütjük, felengedjük vízzel. Beleadjuk a kockára vágott burgonyát, ételízesítőt adunk hozzá, félig megfőzzük. Beletesszük a megmosott, rózsáira szedett brokkolit, puhára főzzük, turmixoljuk, annyi húsleves lével, vagy vízzel pótoljuk, amilyen sűrűre szeretjük, egyszer felforraljuk, azonnal kínáljuk, levesgyönggyel és reszelt sajttal megszórva. Készíthetjük sajtos pirítóssal is, ehhez először megpirítjuk a kenyeret, tepsibe szedjük, sajtot reszelünk rá, és forró sütőbe toljuk, míg a sajt ráolvad. Ezt egyben, vagy kisebb kockákra vágva kínáljuk a leveshez.

Karfiolpörkölt spenótos burgonyagombóccal

Hozzávalók (4 személyre) a zöldséges pörkölthöz: fél fej karfiol, 25 dkg gomba, 1 doboz vörösbab, 1 vöröshagyma, 1 sárgarépa, 2-3 cikk fokhagyma, curry, só, bors; a burgonyagombóchoz: 30 dkg burgonya, 15 dkg spenót, 2-3 fokhagyma, kb. 2 kanál liszt, 1 tojás, szerecsendió, só.

Elkészítése: A vöröshagymát a fokhagymával a pörkölthoz apróra vágva kissé megdinszteljük, hozzászórjuk az apróra vágott sárgarépát, kis ideig kavargatva sütjük. Felengedjük kevés vízzel, sózzuk, belerakjuk a kis rózsákra szedett karfiolt. Annyi vizet öntünk hozzá, hogy a karfiol megpárolódjon benne. Fedő alatt puhára főzzük. Közben a gombát szeletekre vágva külön zsiradékon roppanósra párolunk, a zsiradékból kiszedve a kész karfiolhoz öntjük, hozzáadjuk a vörösbabot leve nélkül. Összeforraljuk, lefedve melegen tartjuk.

Míg a pörkölt fő a burgonyát megfőzzük, leszűrjük, azonnal áttörjük, kissé hűlni hagyjuk. Hozzákavarjuk a tojást, és az előzőleg fokhagymás zsiradékon megpárolt spenótot. Fűszerezzük, és annyi lisztet adunk hozzá, hogy könnyen formázható gombócokat kapjunk. Ezeket lobogó, enyhén sós vízben kifőzzük, a karfiolpörkölttel kínáljuk.

Megjegyzés: ha a pörköltből gyerekek nem esznek, főzhetünk bele csípős paprikát is.

Sárgarépa krémleves

Hozzávalók 4 személyre: 50 dkg sárgarépa, 5 dkg sajtkrém, 1 vöröshagyma, só, bazsalikom, csipet chili, citromlé, méz.

Elkészítése: A vöröshagymát apróra vágjuk, majd kevés zsiradékon megpirítjuk. Felengedjük 5 dl vízzel, belerakjuk a kisebb hasábokra vágott sárgarépát, csipet sót szórunk rá, hozzáadjuk a bazsalikomot, majd fedő alatt készre pároljuk. Amikor elkészült, a krémsajttal együtt botmixerrel pépesítjük, csipet chilit, ízlés szerint mézet és citromlevet adunk hozzá, majd forrón kínáljuk.

Megjegyzés: citromlé helyett narancslével is elkészíthetjük. Sajtkrém helyett tejszínt vagy joghurtot is adhatunk hozzá, de a chilit is kihagyhatjuk, vagy kiválthatjuk csipet őrölt köménnyel.