Hozzávalók: 10 dkg vaj, 10 dkg liszt, 3 tojás, 2 dl víz,
negyed mokkáskanálnyi só; a sütéshez: olaj; a mártogatóhoz 10 dkg étcsokoládé,
1 dl tejszín, fahéj, porcukor.
Elkészítése: A vajat a vízzel és a sóval forrni tesszük, ha
forr, egyszerre beleöntjük a lisztet, és addig kavargatjuk, míg a tészta
labdaszerűen összeáll. A tűzről levesszük, időnként összekavarva kihűtjük, majd
egyenként alaposan beledolgozzuk a tojásokat. A masszából csillagcsövű
nyomócsőbe kanalazunk, majd a már bő, felhevített olajba nyomunk arasznyi
csíkokat. Először girbegurbák lesznek, de pár próbálkozás után sikerülni fog.
Egy forró olajba mártott villával tudjuk a tésztát a nyomócsőtől elválasztani,
illetve a villa segítségével alakítani is a még frissen olajba nyomott tésztát.
Mindkét oldalukról süssük szép aranysárgára, majd papírszalvétára szedve az
olajat csepegtessük le. A fánkokat fahéjas porcukorban forgassuk meg, majd tálaláskor
mártogassuk a felolvasztott csokoládé és tejszín keverékébe.
Megjegyzés: A sütemény történelme a múltba vész, de a római
iratok már említik, hogy annak idején már ugyanolyan közkedvelt volt, mint
napjainkban, amikor az utcán sütve is árulják a nagyobb városokban, elsősorban
reggelente, mivel ez afféle reggeli ínyencség. A spanyol hiedelemvilágban
egyébként a fánk és a csokoládé nagyon jó hatással van a másnaposságra, ez
utóbbit pedig időnként különféle hozzávalókkal, így például chilivel is
ízesítik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése