Nagyváradon élek, gyerekkoromban nagyon sokat vonatoztam haza vidéki nagyszüleimhez. A vasútállomásnál akkoriban volt egy kis bódé, amiben ételeket árultak, a jegyárusok közvetlen szomszédságában. Igazi kommunista építmény volt, de mindig jó illat áradt felőle, pedig amennyire emlékszek, nem sok minden készült benne. Az én emlékeimben két étel maradt meg, az egyik a rántott "parizer" ahogy errefelé hívják, vagyis párizsi, a másik a rántott hal. Emlékszem, ahogy figyeltem, hogy a "navettázó" vagyis ingázó férfiak sorban álltak előtte, és ahogy elfordultak a kiszolgáló ablaktól, az ujjaik között máris csíptek az ételből egy falatnyit. Gondolom farkaséhesek lehettek. Sokszor gondolkodtam akkoriban azon, hogy milyen nehéz lehet az életük.
Szóval az emlékeimben így maradt meg a rántott hal. Az én családomban egyedül nagypapám ette a halat, azt is csak natúran, sóval, borssal sütve. Sokáig elpiszmogtunk vele ketten. Viszont rántva soha nem készült otthon, így idegennek is tűnt számomra. Amikor végül, már negyvenen túl először megsütöttem, rádöbbentem, hogy igazából nagyon is finom. Hát igen, az élet még tart meglepetéseken 4 ikszen túl is.
Nem mindegy milyen halból készül. A hamar széteső húsúak nem alkalmask, de például nagyon jól működik az alaszkai tőkehalfilé, ami finom is, jól tartja is magát, és viszonylag olcsó is a néha csillagászati árú halak között.
Hozzávalók: 4 alaszkai tőkehal filé, 3 tojás, liszt, 1-1 mokkáskanál
pirospaprika és chilipehely, kenyérmorzsa és apróra tört kukoricapehely; a
rizshez: 1 vöröshagyma, 1 paprika, 30 dkg rizs, ha van alaplé, ha nincs
ételízesítő, 15 dkg zöldborsó, petrezselyemzöld; só, bors, zsiradék; a
tálaláshoz: ribizli, szilva, vagy más édes-savanykás lekvár, enyhén sós túró.
Elkészítése: A halakat felengedjük, és papírtörlővel addig
törölgetjük, míg az összes nedvességet felitatjuk. Enyhén sózzuk és borsozzuk.
A rizshez a vöröshagymát és az apróra vágott paprikát zsiradékon
megdinszteljük, rászórjuk a rizst, felengedjük alaplével, ha nincs, vízzel,
hozzáadjuk a zöldborsót, ételízesítővel sóval ízesítjük. Felfőzzük, majd
alacsony hőfokon, fedő alatt puhára pároljuk, ha szükséges pótoljuk folyadékkal.
5 perccel a befejezés előtt belekavarjuk az apróra vágott petrezselyemzöldet is. Az így készült rizs annyira selymes és különleges, hogy önmagában is nagyon finom.
Míg fő, kevés lisztet elkavarunk a pirospaprikával és a
chilipehellyel, a tojásokat 1 evőkanál liszttel felverjük, enyhén sózzuk,
borsozzuk. A halakat először a lisztbe forgatjuk, majd a felvert tojásba, végül
a kukoricapehellyel elkavart morzsába. Nem túl bő, forró zsiradékban mindkét
oldalukról szép aranybarnára sütjük. Azonnal, forrón a rizzsel, lekvárral és a
sós túróval kínáljuk.
Megjegyzés: a kukoricapelyhet késes aprítóban könnyedén
összezúzhatjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése