Mindig nagy problémát okozott nekem a
mézeskalácssütés, hiszen állandóan volt valami bajom vele: keményre sikeredett,
rücskös lett a teteje, stb. Jó sok évvel ezelőtt nagyon elhatároztam, hogy
juszt is finomat és kinézetre is gusztát készítek. Így jutottam el a Nők Lapja
fórumára, ahol aztán egy csirri nevű, nagyon kedves és készséges hölgy
felnyitotta a szemem: igazi mézeskalács csakis érlelt tésztából készül. Itt
kaptam meg az alábbi érlelt tésztának is, amiért azóta is nagyon hálás vagyok.
A fotón direkt hagyom csak így, kisülés utáni állapotban, mert ezek a fotón
látszik legszebben, mennyire szép, fényes és sima lesz a végeredmény, és
higgyjék el, hogy nagyon finom, puha, illatos, és az is marad sokáig.
Azóta is csak ezt a receptet használom, és
nagyon sokaknak adtam már tovább, akik megkóstolták. Önmagában is nagyon ízletes, de természetesen tetszés szerint cukormázzal is díszíthetjük. Mi csokoládéval szoktuk bevonni, mert attól ellenállhattalanul finom lesz.
Nagyon sok szeretettem ajánlom mindenkinek!
💮
Hozzávalók:
1 kg liszt, 30 dkg cukor, 30 dkg margarin, 25 dkg jó minőségű méz, 3 tojás, 3-3
kiskanálnyi gyömbér, őrölt szegfűszeg, fahéj, 1 evőkanálnyi szódabikarbóna,
csipetnyi só.
Egy edényben, kis lángon melegítsük fel a mézet, adjuk hozzá a fűszereket, majd
a tűzről levéve keverjük simára a margarinnal, tegyük félre. A margarinnal
vigyázni! – én elsőre egy kevésbé márkás minőséget választottam, és bizony
nagyon csúnyán megtúrósodott, így tönkrement a mézem is. a tojásokat verjük
habosra a cukorral. A szódabikarbónát és a sót keverjük el a liszttel, adjuk
hozzá a mézes és a tojásos keveréket, majd gyúrjuk össze. Elég lágy tésztát
kapunk, ezt alaposan csomagoljuk be, és hagyjuk másnapig pihenni. Ha kissé
megkeményedne sem baj, nyújtás közben visszakapja eredeti állagát. Nyújtsuk
körülbelül 1-1,5 cm vastagságúra, majd szóljunk a gyerekeknek, hogy lehet jönni
szaggatni. Ha ugyan már nem téblábolnak a környéken. Sütőpapírral bélelt
tepsiben, 180 fokon süssük. Ne menjünk messze tőle, körülbelül 6-7 perc alatt
készre sül.
Az illat pedig, ami a konyhában terjeng… nos, az szavakkal ki nem fejezhető:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése